Állunk a tömegben, egymás mellett, hallgatjuk a szép, elmélkedő szavakat. Szép beszéd, oda illően pátoszos, mégsem feledkezik meg a lényegről.
Gyakran állunk így, amennyiben a dolgok másképpen nem alakulnak. Hallgatunk, néha egymás arcára nézünk, én lefelé, te felfelé. Sosem hosszan, csak éppen…