Fura egy figura ez az Anne Hathaway! Igazából annyi külleme van hogy eldönteni sem tudom, melyik is igazából? Vagy talán mind ő maga? Egyszerre egy szeleburdi lány, egy igazán dögös nőci, meg persze egy elbűvölő személyiség.

Tegnap délután megnéztük az Egy nap című filmjét. Csak félig-meddig ismertem a sztorit, de érdekesnek tűnt.
Aztán ahogy forgott a történet, ahogy egy igazi emberi világ formálódott a szemeim előtt, úgy kezdtem el magamat benne érezni, valóságomban. A történet igazából két fiatal ifjú ember eléggé nem hétköznapi, de mégis nagyon emberi viszonyát mutatja be. Bár amcsi, de nem több formában, mint a szereplők-készítők - a többi meg ezer szállal európai és leginkább franciás.

Néztem és járt az agyam, kicsit rávetítettem a magam valóságára, kicsit zavarba jöttem attól, hogy lehetséges olyan világ ahol két ember egymással annyira elfogadó viszonyban van, hogy minden hülyeségével együtt is számíthatnak egymásra. Amikor bármerre is kanyarog az élet fonala, az a két fonal összetalálkozik, hiszen mint holmi statikus elektromosság általi vonzódás miatt a fonalak, úgy ezek A FONALAK is egymást keresik.

Végül pityeregtem, kicsit önmagam felismerésein, kicsit a filmen, kicsit a világon. Kicsit a jelenen, kicsit a jövőn - de sosem a múlton. A múltat jobb szeretni, mert az már a mi történelmünk.